A közszolgáltatások és ez energiaszolgáltatás terén kivívott önállóságnál és függetlenségnél nincs nagyobb dolog. Kaposvár célja ezért nem más, mint hogy 2050-ig teljes egészében megújuló energiával működjön a város, például a fűtés és a világítás is – mondta Szita Károly polgármester keddi előadásban A fenntartható város elnevezésű budapesti konferencián, ahol Glattfelder Béla államtitkár a megújuló energiák Magyarországot is érintő európai szabályozását mutatta be.

– A 21. században az emberiség alapjaihoz térünk vissza, a legnagyobb érték újra a víz, a termőföld, az élelmiszer és az energia. A világ nagy részén ezek hiánycikkek, viszont mi éppen ezekben bővelkedünk, s ezért Kaposváron is az a célunk, hogy ezekre építkezzünk. Eltökélt célunk, hogy energiaellátásban függetlenek legyünk és csökkentsük a kiszolgáltatottságunkat. Ezért fűtjük a fürdőnket a cukorgyár által termelt biogázzal, s ezért tervezzük a tömegközlekedést ellátó buszaink átállítását is gázüzeműre. Ezért bővítettük továbbá a távhőrendszerünket, s ezért szeretnénk biomassza üzemet is. A napsütötte órák száma Kaposváron az egyik legmagasabb az országban, ezért tervezünk napelemparkot építeni. A Városligetben a közvilágítás már ma is napenergiával működik – mondta előadásában Szita Károly.

A polgármester kiemelte: a város által elkészíttetett tanulmány alapján 2050-re száz százalékban megújuló energiával működhet Kaposvár, beleértve a fűtést és a közvilágítást is. A közszolgáltatást végző cégek már közösségi tulajdonban vannak, így tudtunk a legolcsóbb városok közé kerülni, s így tudjuk garantálni a szolgáltatások minőségi színvonalát.

forrás: kapos.hu

Az 1,1 milliárd forint értékű beruházás 500 milliós állami támogatását már megkapta a gyár, a fennmaradó 600 milliós önrészt pedig fele-fel arányban állná az üzem és a város, amely cserébe tulajdonrészt kér a vállalkozásban. Szita Károly hangsúlyozta: energia tekintetében a fontos a közösségi tulajdon.

A répaszeletekből nyert és tisztított biogázt közvetlenül be lehet táplálni a városi távhővezetékbe, így tartósan, a piacinál jóval kedvezőbb áron és kapnák az energiát a fogyasztók.

forrás: kapos.hu

Jótékonysági labdarúgó-mérkőzést rendeztek Kaposváron. Az élvonalban szereplő kaposvári vízilabdázók és kosárlabdázók vegyes csapata a helyi média válogatottal csapott össze. Többek között Szécsi Zoltán, Hendlein Roland, Monok Tibor és dr. Dobos Pál is focicsukát húzott a Városi Sportcsarnokban rendezett találkozón.

Az országban sokan álltak a kezdeményezés mellé. Kaposvár mellett még hét helyszín vesz részt a jótékonysági programsorozatban.

Prikidánovics Nándorral bizony meggyűlt a baja a kaposvári médiás csapatnak. A “csoki” becenévre hallgató vízilabdázó oroszlánrészt vállalt csapata sikeréből.

A médiás csapat is becsülettel küzdött a mérkőzésen.

– Remekül éreztem magam. Jótékonykodni mindig nagy öröm, külön hab volt a tortán, hogy ez egy klassz futballmérkőzéssel párosult. Jól éreztem magam, nem minden nap játszhat az ember ilyen klasszis sportolók ellen – mondta a Most Médiacsoport újságírója, Várvizi Tamás.

Az élsportolók a fordulatos mérkőzésen 5-2-re is vezettek már, végül 8-7 arányban nyertek. A média képviselői 6-5-nél ugyan előnybe kerültek, ám a hajrában kijött a két együttes közti fizikális különbség.

forrás: kapos.hu

„A Lakics Kft. bonyolult hegesztett és forgácsolt szerkezetek gyártásával foglalkozik, ezen belül is a főprofil a motor- és szélerőmű generátorházak gyártása, amelyben nemzetközi szinten is a vezető gyártók között vagyunk” – mondta el lapunknak Lakics Péter, az első félévben már ismét a tavaly előtti forgalmat elért társaság ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy emellett több vízierőmű, ár-apály erőmű részegység mellett automerőművi hűtőrendszerek is szerepelnek a termékskálán. Az utóbbiakat elsősorban francia felhasználásra szállítja a Lakics Kft., amelynek legnagyobb vevői az energetikai iparág vezető multinacionális vállalatai, mint például a Siemens, a Vestas, a GE Energy és az ABB.

„A vállalkozás csaknem harminc éves története során mindig is bérgyártást végzett a megrendelők dokumentációi alapján. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor olyan tudásbázis halmozódott fel a generátorgyártás és szélenergetika területén, amellyel önálló termékfejlesztésbe kezdhettünk” – mondta el a cégvezető, rámutatva, hogy miután megrendelőik piacait nem veszélyeztethetik, kisüzemi szélerőművek fejlesztésébe kezdtek 2012-ben. A munkára hétfős K+F egységet létesítettek Veszprémben, mert ott a szélviszonyok ideálisak a tesztelés számára. A kis szélerőművek célpiacát az olyan üzemek jelentik, amelyeknek megfelelő áramfogyasztásuk van és olcsóbban akarnak villamosenergiához jutni.

„Az úgynevezett háztartási méretű erőmű projekttel létre kívántunk hozni egy olyan saját márkás terméket, amely több szempontból hiánypótló a kis teljesítményű szélerőművek piacán: komplett rendszer, amely alkalmazkodik a kontinentális éghajlati szélviszonyokhoz, ami a gyakorlatban változékony irányú és általában kis sebességű szelet jelent. Az 5, 10, 25 és 50 kilowattos szélerőművekből álló termékcsoport három kisebb modellje már kész akár a nemzetközi piacra lépésre is, cégünk önálló márkaneve, a Wind the Way alatt” – mondta el Lakics Péter, hozzátéve, hogy az 50 kilowattos modell közös fejlesztéséről megállapodás született a Pécsi Tudományegyetemmel.

A 246 embernek munkát adó Lakics Gépgyártó Kft. nemrégiben résztulajdonosa lett Magyarország egyik legnagyobb acélszerkezet-gyártó cégének, a 370 főt – ebből 33-at alkalmazottként – foglalkoztató dombóvári Rutin Kft.-nek. Emellett – amint Lakics Péter mondta – millió eurós nagyságrendű tőkét biztosítottak hosszú távú tagi kölcsönként a Rutin Kft. számára, amellyel az lehetőséget kapott arra, hogy túllépjen a pénzügyi problémáin. A dombóvári cég tavaly előtt ugyanis több mint egymilliárd forintos veszteséget szenvedett el és azóta folyamatosan tőkehiánnyal küzd. Ezzel párhuzamosan a Lakics Kft. egyre intenzívebben működik együtt a nagyméretű acélszerkezetek, hidak, stadionok, olajfúrótornyok gyártásában komoly nemzetközi eredményeket elért Rutin Kft.-vel.

forrás: vg.hu

170 oktatási intézményben, mintegy 44.000 iskolás és óvodás gyerek összesen 58,5 tonna, vagyis mintegy 1,7 millió darab tejes és gyümölcsleves dobozt gyűjtött szelektíven országszerte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) idei gyűjtőprogramjának keretében. Az Egyesülés ebben a tanévben 15 városban és 80 kisebb településen rendezte meg szelektív hulladékgyűjtési programját a helyi közszolgáltatók együttműködésével. A több hónapon át tartó országos környezeti nevelő programot negyedszerre indította el iskolákban és óvodákban az IKSZ. A program célja az volt, hogy az italos kartondobozok szelektív gyűjtésének fontosságát népszerűsítsék a gyerekek és rajtuk keresztül pedig szüleik körében. Az idei program során összegyűjtött italos kartondobozok tekintélyes mennyiségét jól tükrözi, hogy ha egymás mellé fektetnénk őket, kétszer körbeérnék a Balatont.

Az IKSZ immár a negyedik tanévben rendezte meg népszerű italos kartondoboz gyűjtőprogramját. A kezdeményezés sikerét jól szemlélteti az a tény, hogy országos szinten az elmúlt négy év során több mint 200.000 gyerek vett részt a programban, akik összesen 300 tonna tejes és gyümölcsleves dobozt gyűjtöttek.

„A gyerekek idén is bebizonyították, hogy a szorgalmas szelektív gyűjtésnek kézzel fogható eredményei vannak. Ezzel a majdnem 60 tonnát elérő szeletíven gyűjtött italos kartondoboz mennyiséggel ugyanis közel 300 felnőtt fa kivágását előztük meg” – nyilatkozta Baka Éva az IKSZ ügyvezető igazgatója.”Meggyőződésünk, hogy a környezeti nevelést mindig a fiatal korosztálynál kell kezdeni, hiszen felnőttként számukra már természetes lesz a környezettudatos életmód és rutin a szelektív hulladékgyűjtés” – hangsúlyozta az igazgató asszony.

A programban résztvevő intézményeket a gyerekek által szelektíven összegyűjtött italoskarton mennyiséggel arányos díjazásban, kilogrammonként 20 Ft-ban részesítette az IKSZ, Mindezen felül, minden összegyűjtött másfél tonna tejes és gyümölcsleves dobozért 100.000 forintos különdíjban részesülhettek az intézmények. Tekintélyes mennyiségű italoskarton gyűlt össze például a veresegyházi Kéz a kézben tagóvodákban, ahol több, mint 3 tonnányit gyűjtöttek az óvodások. Szintén különdíjban részesült a másfél tonnát meghaladó mennyiségért cserébe a budapesti Herman Ottó Általános Iskola, a váci Alsóvárosi Óvoda, váci Karolina Katolikus Általános Iskola, az aszódi Csengey Gusztáv Általános Iskola, a veszprémi Egry Úti Körzeti Óvoda és a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium.

Létszámarányos összehasonlításban, az óvodák közti versenyben a kóspallagi Csiga-biga Napköziotthonos Óvoda, az iskolák közül pedig a Szobi Fekete István Általános Iskola Nagybörzsönyi Általános Tagiskolájának tanulói gyűjtötték a legtöbbet. Az óvodások fejenként közel 58 kilogramm, míg a győztes iskola tanulói fejenként 29,5 kg italos kartont gyűjtöttek.

Az idei iskolai és óvodai gyűjtőprogramot 15 közszolgáltató cég együttműködésével valósította meg IKSZ Budapesten, Debrecenben, Egerben, Gödöllőn és térségében, Győrött, Kaposváron, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Siófokon, Székesfehérváron, Szolnokon, Tiszafüreden és térségében, Veszprémben és Zalaegerszegen.

A gyűjtőprogram keretében az IKSZ egy rendhagyó rajzpályázatot is hirdetett általános iskolások számára, amelynek keretében 55 településről összesen közel 600 szebbnél-szebb rajzzal pályáztak a gyerekek. A pályázat különlegességét az adta, hogy a rajzokat egy kihajtogatott italos kartondoboz sablonra kellett elkészíteni. Az elkészített rajzok megtekinthetők az IKSZ facebook oldalán, a www.facebook.com/italoskarton címen.

Az IKSZ számításai szerint hazánkban a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok aránya évről évre növekszik, a tavalyi év során elérte a 22%-ot. Az Egyesülés célja, hogy 2020-ra 50% fölé emelkedjen ez az arány, vagyis az, hogy minden második tejes és gyümölcsleves doboz újrahasznosításra kerüljön. Magyarországon évente közel 400 millió darab italos kartondoboz kerül forgalomba, ebből a mennyiségből több mint 1,7 millió doboz juthatott vissza most a körforgásba az IKSZ akciójának eredményeként.

Az iskolai és óvodai gyűjtőprogram részletei és a gyűjtés városonkénti eredményei a http://www.iksznet.hu/gyujtes weboldalon találhatók.

Kérjük, ne feledje: TAPOSSA LAPOSRA!

A tárcavezető ismertetése szerint uniós forrásokból támogatnak majd  minden olyan tevékenységet, amely a Jedlik-program megvalósítását célozza, legyen szó akár beruházásról, fejlesztésről vagy kutatásról. A meglévő regisztrációs adókedvezmények mellett gépjárműadó-engedményeket is szorgalmaznak majd. Erről tárgyalni kell a helyi önkormányzatokkal, hiszen ezen típusú adó nagy része a települések büdzséjét növeli – tette hozzá.

A tervek között ismertette, hogy környezetkímélő gépkocsikkal a buszsávokban is lehessen közlekedni, esetleg ingyen lehessen azokkal parkolni. A Jedlik-program része lenne ismertetése szerint az is, hogy aki 15 évnél idősebb autóját cseréli le elektromosra, az bónuszt kapna, amellyel más környezetbarát termékeket is vásárolhatna kedvezményesen. Ez Nyugat-Európában bevett szokás – tette hozzá.

Arra törekszenek, hogy a közbeszerzési kiírások egy részénél részesítsék előnyben az elektromos autókat, például a rendőrség vagy a posta ilyeneket szerezzen be. Azt is a célok közé sorolta, hogy a fővárosban elterjedjenek az elektromos taxik.

Végül azt javasolja a tárca, hogy a rendelkezésére álló szén-dioxid-kvótákat az elektromos autók elterjesztését elősegítő programokra váltsa be az ország.

Szeretnék elérni, hogy 2020-ig a nyilvános töltőállomások és az otthoni töltők a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben terjedjenek el. A miniszter megemlítette, hogy Nagy-Britanniában is olyan programok futnak, amelyek jelentős mértékben támogatják az otthoni töltés általánossá válását. A programot azért nevezték el Jedlik Ányosról, mert 1828-ban ő volt az első, aki elektromos autót fejlesztett ki és elektromos autóra jelentett be szabadalmat. “Más kérdés, hogy aztán a gyártásban már nem jeleskedtünk” – tette hozzá, de emlékeztetett arra, hogy a kiindulópontnál “ott voltunk”.

Ismertette, a kormány már több alkalommal hozott olyan döntéseket, amelyek az elektromos autók terjedését segítették elő, 2010 és 2013 között például 11 projektet támogattak 2,1 milliárd forintból.

Adókedvezményekkel is ösztönözték ezt a közlekedési formát, az elektromos autók vásárlásakor nem kell regisztrációs adót fizetni, a hibrid autóké pedig 76 ezer forint – mondta.

Hangsúlyozta: azért is szükséges a környezetbarát gépjárművek használatát népszerűsíteni, hogy Magyarországi gyakorlat is illeszkedjen az Európai Unió terveihez. Az EU ugyanis azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig 4 millió elektromos autó közlekedjen az útjain.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szeretné elérni, hogy 2020-ig körülbelül 68 ezer töltőállomás is létrejöjjön. “Biztos vagyok benne, hogy a programhoz megfelelő mennyiségű áram is rendelkezésre áll” – szögezte le Varga Mihály. Hozzátette: arra törekszenek, hogy minél több magyar vagy Magyarországon működő külföldi cég kapcsolódjon be az autók és a töltők fejlesztésébe, gyártásába.

Tarnóy Péter, az Elektromotive Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a villanyautók elterjedéséhez nélkülözhetetlen a biztonságos, kiterjedt töltőhálózat. Hozzátette ugyanakkor, hogy sok villámtöltőre van szükség, amelyek percek alatt feltöltenek egy autót, nem olyanokra, amelyek használatánál 6-8 órát kell várakozni. Írországban 30 mérföldenként lehet találni villámtöltőt, Észtországban 200 ilyent szereltek be – mondta. Kiemelte azt is, hogy Nyugat-Európában 80-90 százalékban otthon töltenek az autósok olcsó éjjeli árammal, felszívva a fölösleges áramtermelést.

A közeljövőben elsősorban az autópályák mentén, Tatabányánál, Bábolnánál, Gyöngyösnél, Miskolcnál állítanának fel töltőállomást, továbbá Kecskemétnél, Szolnoknál, Szegednél, Budaörsön, Siófokon, Balatonfüreden, Pécsett, Debrecenben, Győrött, Kaposvárott, Zalaegerszegen, Balatonmáriafürdőn és természetesen Budapesten, ahol az I. és XI. kerület a kiválasztott. Ebben a munkában a Nissan és az E.ON van a programgazdák segítségére.

A dunaföldvári Pannonia Ethanol Zrt. üzeme névleges kapacitásának 110 százalékán működik, így évente körülbelül 220 millió liter bioetanolt állít elő – mondta Reng Zoltán, a zrt. vezérigazgatója. Az üzemnek az érvényes európai uniós előírás szerint 2018-ban kell elérnie azt, hogy 60 százalékkal alacsonyabb legyen az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátása a fosszilis energiaforrások feldolgozásához képest. A Pannonia Ethanol már most közel áll ehhez, és vannak terveik arra, hogy két éven belül hogyan tudják a kibocsátást 70 százaléknál nagyobb arányban csökkenteni – tette hozzá.

Elmondta, a bioetanolt teljes mennyiségben külföldön értékesítik, a melléktermékként gyártott állati takarmányt iránt azonban óriási a hazai kereslet. Ennek az az oka, hogy nem tartalmaz antibiotikumot és génmódosítástól mentes magyar kukoricából készül. A kukoricatörköly előállításával az importszóját szorítják ki az országból – jegyezte meg.

Szendefy Judit, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. tulajdonában lévő Biogáz Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a kft. biogázüzeme a cukorgyártás melléktermékének teljes mennyiségét feldogozza, így napi 240-260 ezer köbméter biogázt állít elő. Ezzel a cukorgyár energiafelhasználásának 80 százalékát tudják kiváltani.

A cég tervei szerint középtávon a kaposvári lesz az első „nulla energiafelhasználású” cukorgyár a világon, amely teljes mértékben zöldenergiával működik majd, és függetleníteni tudja magát a földgázár változatásától. A kaposvári gyár ez esetben nem bocsátana ki széndioxidot a környezetbe – tette hozzá.

A napenergia felhasználásának érzékelhető bővüléséról számolt be Fenyvesi András, a pécsi Solar Napelem Kft. ügyvezetője. Az MTI-nek elmondta: a cégnek 2012-ben mintegy kétszázmillió forintos árbevétele volt abból, hogy elsősorban kisebb épületekre telepített napelemeket.

Ismertetése szerint az utóbbi években jelentősen csökkentek a napelemek ára; ma egy átlagos családi házra javasolt, három kilowatt teljesítményű napelem költsége másfél-kétmillió forint. Kérdésre válaszolva ugyanakkor azt is elmondta, hogy a napelemek szilíciumtartalmuk miatt leszerelésük után veszélyes hulladéknak minősülnek, és elhelyezésüknek is lesznek költségei.

A 2,7 millió eurós költségvetésű Vis Nova projektben német, osztrák, lengyel és cseh szervezetek mellett Magyarországról a Dél-Dunántúli Terület és Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft., valamint a szekszárdi önkormányzat vesz részt. A pécsi székhelyű cég feladata a 2011 és 2014 között zajló projektben mások mellett az energiahatékonyságot segítő tervek készítése. Szekszárdon a Vis Nova 300 ezer eurós támogatásával alakították át a Sport- és Szabadidő Központot termálvízzel működő fűtési rendszerre.

2013. október 7. – 14 víziközmű társaság működési engedélyét már kiadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Az engedélyezés még nem ért véget, az elkövetkező két hónapban minden olyan víziközmű társaság megkapja a továbbműködéshez szükséges dokumentumot, amely megfelel a jogszabályi előírásnak. A törvényben meghatározott határidőig 84 szolgáltató folyamodott kérelemmel a Hivatalhoz. Ma azok a víziközmű társaságok kaptak működési engedélyt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól, melyek dokumentációját elsőként dolgozták fel a kérelmek bírálatára kijelölt 5 fős tanácsok. Várhatóan az elkövetkező két-három hónapban azonban az összes kérelmet feldolgozzák a szakemberek és minden olyan víziközmű társaság megkapja a továbbműködéséhez szükséges dokumentumot, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek, felelősséggel kezeli a rá bízott nemzeti vagyont, valamint hatékonyan működik.

„A hatékony működés az árakra és a minőségre is jó hatással van. Nagyon fontos, hogy a víziközmű-szolgáltatók megfelelően szabályozott keretek között végezzék tevékenységüket. Sokrétű munkát kell jól elvégezni vízkincsünk megvédése, valamint a bő 100 év alatt kiépült ivóvízellátó és szennyvízkezelő víziközmű rendszerek működőképességének megőrzése és továbbfejlesztése érdekében” – hangoztatta Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke a sajtótájékoztatóval egybekötött átadón.

Szalóki Szilvia, a MEKH Közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettese beszámolt az engedélyezési folyamatról. Elmondta, hogy a társaságok többsége a Hivatal ajánlását követve készítette el a dokumentációt megkönnyítve ezzel az értékelést. A kiadott engedélyeket a Hivatal háromévente felülvizsgálja, és a köztes időben ellenőrzi az engedélyben foglalt feltételek megvalósulását, illetve az elfogadott színvonal fenntartását, éppen ezért az elnökhelyettes továbbra is számít az engedélyesek együttműködésére. A szakember hozzátette, hogy jelenleg dolgoznak az új árszabályozási mechanizmuson, amelyet az engedélyek kiadása után már az integrált piacon tudnak majd bevezetni.

Szolgáltatók, melyek elsőként kapták meg működési engedélyüket:

ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt.

Debreceni Vízmű Zrt.

Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt.

Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt.

Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.

Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.

Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt.

KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft.

MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft.

Soproni Vízmű Zrt.

Szegedi Vízmű Zrt.

Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok

Zempléni Vízmű Kft.

Tóth Ferenc közleményében azt írta: a Kaposban a vízben oldott oxigén mennyiségének jelentős csökkenése okozhatta a szombaton észlelt, tömeges halpusztulást. A Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága általános halfogási tilalmat rendelt el a Kapos teljes Tolna megyei, illetve a Sió érintett szakaszán. A kormánymegbízott arra is kitért, hogy az állategészségügyi igazgatóság munkatársai hal- és vízmintát vettek a Kaposból, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratóriumában vizsgálnak; az eddigi adatok szerint az elpusztult halakon fertőző és parazitás megbetegedést nem észleltek.

A Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárából múlt kedden folyt ki két-háromezer köbméternyi vinasz (cukortalanított melasz), amely a Kisgáti patakon keresztül jutott Kaposba.

A kormányhivatal közlése szerint a szennyezés lassan kijut a Kaposból, a hullám a reggeli órákban érte el a Sión Kölesd térségét, és várhatóan két-három nap alatt eléri a Dunát.

Csonki István, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója az MTI-nek elmondta: kedden Szekszárd mellett merülő falat feszítenek ki a Sióban, és gyűjtőhelyre terelik a halakat, a pusztulás mértéke azt követően pontosabban megbecsülhető.

Vízügyi szakemberek becslése szerint a szennyezés által érintett szakaszon 2-5 mázsa haltetem található, és eddig fél mázsa elpusztult halat távolítottak el a vízből.

A Kapos után Sión mentik már a halakat

Jelentős halpusztulás történt a Kapos folyóban, és csak később derül ki, hogy a Balaton vizének ráengedése a Kapos Sióba ömlő, vinasszal szennyezett vízére véget vet-e a további halpusztulásnak – mondta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője.

Kifejtette: az elmúlt kedden a kaposvári cukorgyárból a Kapos folyóba jutott cukortalanított melasz-, más néven vinaszszennyezés gyakorlatilag oxigénmentessé tett egy folyószakaszt, elbódítva, majd elpusztítva a halakat. A szennyezett víz Tolna megyébe érése után, szombaton horgászok és környezetvédők riasztották a hatóságokat a halpusztulás miatt. A civilek a katasztrófavédőkkel elkezdték menteni a bódult halakat, segítséget és eszközöket kérve az Aranyponty Zrt.-től.

A szennyezési hullám óránként egy kilométeres sebességgel haladva hétfő estig kijut a Kaposból, a Sióban 20-30 kilométeres csóvává duzzadva, és hígulva a Balaton vízével – tette hozzá.

A vízügy szakmai vezetése szombaton döntött a siófoki zsilip megnyitásáról. A zsilip egy napig történt nyitva tartásával közel 450 ezer köbméternyi Balaton vizet engedtek a Sióba.(Ez a mennyiség a Balaton vízszintjében alig fél milliméternyi csökkenést okozott).

Csonki István beszámolója szerint a szennyezett víz hígítását a Tolna megyei részen lehulló csapadék is segíti. A Balatonból leengedett tiszta víz már elérte a Kaposból a Sióba ömlő, barnás-vöröses színű szennyezett folyamot, kétszer akkora vízmennyiséget zúdítva rá, és meggyorsítva az áramlását. Egyelőre még kérdéses, hogy ez mekkora segítséget jelent a belekerült halaknak a túléléshez – jelezte.

A vízügy további mentési akcióra készül. A Balatonról merülőfalakat szállítanak a Sióra, és kedden a Szekszárd környékére érkező szennyezett “vízcsóva” tetejéről összegyűjtik a halakat, esélyt adva a túléléshez azoknak a példányoknak, amelyek csak elbódultak. Ezt követően a Sió gemenci szakaszán már nincs esély beavatkozásra. A szennyezés 2-3 napon belül a Dunába ér, ezután már nem okozhat problémát, mivel csekély mennyiségnek számít a Duna vízhozamához képest – mondta a szakember.

A halpusztulás nagyságrendjéről még nem tudnak adatokat a szakemberek. Csonki István beszámolója szerint a Kaposon egy-egy százméteres folyószakaszon 30-40 kisebb, és 2-3 nagyobb hal teste lebegett a felszínen.

Lévai Ferenc, a mentésbe bekapcsolódó Aranyponty Zrt., vezérigazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy eddig mintegy 10-15 mázsa bódult halat sikerült megmenteni, tiszta vizű tartályokba gyűjtve, és a folyó felsőbb, már tiszta szakaszába engedve azokat. Ennek 20-30 szorosára tehető az elpusztult egyedek száma – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a haltetemek 90 százaléka nem kerül víz felszínre, így nehéz becsülni a tényleges adatokat. A Kaposból megmentett halak között mindenféle méretű és fajú akadt, a legnagyobbak – 6-20 kilogrammos harcsák –  mérete még a halászokat is meglepte.

Lévai Ferenc beszámolója szerint a Balaton tiszta vize körülbelül a felénél “derékba” kapta a szennyezett vízfolyamot, márpedig akkor lett volna igazán hatékony a beavatkozás, ha sikerül már az elejétől hígítania. A haltermelő cég vezetője úgy látja, a Kaposba jutott szennyezés mértékét kezdetben nem értékelték megfelelően, ezért a vízügy nem készülhetett fel rá. Amint kiderült a halpusztulás, a vízügy példás gyorsasággal cselekedett, és a riasztást követően 15 percen belül meghozták a szükséges döntést a Sió-zsilip nyitásáról – tette hozzá.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy a Kapos pincehelyi és tolnanémedi szakaszain elszíneződés hétfőn már alig volt észlelhető, haltetemeket nem találtak. A hullám frontjának eleje a reggeli órákban érte el Kölesd térségét.

A vízügyi igazgatóság munkatársainak becslése szerint a mintegy 30 kilométeres szakaszon 2-5 mázsa haltetem található, amelynek nagy része a Kaposból érkezett. Ezek eltávolításában a helyi horgászegyesületek vesznek részt, mint a vízterületek halászati jogának gyakorlói. Eddig mintegy 50 kilogramm haltetemet távolítottak el a vízből. A szennyezési hullám minél gyorsabb levonulásának elősegítésére, a Sió torkolatánál lévő zsilip nagyobbra nyitását tervezi a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Tóth István Zsolt, döbröközi civil természetvédő, aki elektronikus levélben közérdekű bejelentést tett a zöldhatóságnál szombaton az MTI-nek azt mondta: horgászok és természetbarátok a pénteken szennyezést és halpusztulást pénteken észleltek a folyó Döbrököz és Kurd közötti szakaszán. A természetvédő arról számolt be, hogy a Kapos vize sötétbarna színű lett és szúrós szagot árasztott, a folyóban fél percenként tűntek fel haltetemek; kárászok, keszegek, domolykók hullottak el.

Az OVF közleménye szerint a szennyezés nyomán nem történt jelentős mennyiségű halpusztulás, “haltetemek helyenként láthatóak”. Az esetlegesen elpusztuló halak kiszedése, védelme, illetéktelen kihalászása megakadályozása érdekében a vízügyi igazgatóság szakemberei figyelemmel kísérik a szennyeződést.

Felidézték: a Kaposvári Cukorgyárban történt tartálysérülés következtében vinasz (cukortalanított melasz), cukorgyári melléktermék került a Kapos folyóba. A szennyezés a folyó szűkületeiben, áramlási holttereiben összetorlódott, ott oxigénhiányt okozott.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség javaslatára a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság harmadfokú készültséget rendelt el. A szennyeződés hígítására a folyómederben nincs megfelelő vízmennyiség, “ezért azt a Sió zsilipen a Balatonból 24 órán át tartó hígító vízzel kell biztosítani”. Az OVF azt írta: a Balatonból így kieresztett vízmennyiség kevesebb, mint a tóból naponta elpárolgó víz fele, a kieresztés a jelenlegi viszonyok között 2 milliméterrel csökkenti a tó vízszintjét.

A Sió zsilipet szombaton az esti órákban nyitják meg, majd vasárnap az esti napszakban zárják vissza a szakemberek – olvasható a vízügyi főigazgatóság közleményében.

Üzleti érdekeltsége lehet Csornán a kaposvári Kométa 99 Zrt.-nek. Az ország egyik legnagyobb sertésfeldolgozója a cég, melynek 38 százalékban a somogyi megyeszékhely önkormányzata a tulajdonosa. Nem vágóhidat vagy szalámigyárat nyit a társaság a Rábaközben: a napelemgyárban lát lehetőséget. A beruházó Ecosolifer Modulgyártó Kft.-vel köt a cég partneri megállapodást, információink szerint tulajdonrészt vásárol a kft.-ben. A kormány a korábbi 1 milliárd forintos támogatáshoz képest már 1,9 milliárddal segítené a gyárépítést.

A Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, mellyel az 1,9 milliárd forintos támogatásról döntöttek. Ezt az Ecosolifer Modulgyártó Kft. igényelte. A projekt ismertetésében az szerepel, hogy egy 25 megawattos kapacitású napelemgyár létesül 2013–2014-ben, majd 2015-ben a kapacitást 52 megawattra bővítik. Ezáltal Magyarország első ipari méretű vékonyrétegnapelemgyártó létesítményét valósítják meg a beruházók. A támogatás feltételei között a kormány leszögezi: a pályázó és a Kométa 99 Zrt. közösen nyilatkoznak, hogy egymás partner- vagy kapcsolt vállalkozásaivá válnak azáltal, hogy a Kométa 99 Zrt. az előírt részesedést a pályázó cégben megszerzi a szerződéskötésig. Ugyancsak feltétel, hogy a pályázó csatolja a gépek és az építkezés dokumentumait. Továbbá a bérbeadóval, mely most már a Csornai Inkubátorház Kft., közös jognyilatkozatot tesz arról, hogy e tevékenységet megfelelően, üzemszerűen végezni tudja.

A Csornai Inkubátorház Kft. az egykori határőrlaktanyával hozható kapcsolatba. Ez a tény azért érdekes, mivel eddig úgy volt, hogy a napelemgyár a csornai ipari parkban valósul meg.

A Kisalföld elküldte kérdéseit az érintetteknek, a Kométa 99 Zrt.-nek, az Ecosolifer Modulgyártó Kft.-nek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ). Utóbbi szervezetet bízta meg a kormány a szerződés megkötésével. A vállalkozásoktól nem kaptunk tájékoztatást. Az NFÜ közleményéből kiderül: a két cég már megtette a szükséges nyilatkozatot az együttműködésről. Jelenleg az állammal való szerződéskötés folyamata tart. „A projekt megvalósításának tervezett kezdete 2013. április elseje volt, a befejezése 2014. december 31. A pályázati felhívás alapján a pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő évben nem csökkenhet a bázislétszám alá a megőrzött munkahelyek száma.”

Hogy az Ecosolifernek mennyi volt a bázislétszáma a megjelölt időszakban, nem tudjuk. A nyilvános céginformációs adatok szerint azonban a kft. 2012-ben nulla forintos nettó árbevételt produkált. Alaptőkéje százezer és egymillió forint között van.

A Kométa 99 Zrt. ennél nyilván tőkeerősebb vállalat. A zrt. nettó árbevétele tavaly közel 18 milliárd forint volt. A húságazatot érintő válság azonban a kaposváriakat sem kerülte el. A helyi önkormányzat idén tavasszal szerződést kötött a Kométával 38 százalékos tulajdonrészt jelentő, kétmilliárd forint tőkeemelési célú befektetésről. Az önkormányzat 75 százalékos döntési kompetenciát kért mindezért. Ennek tudatában megkerestük a kaposvári városháza sajtóosztályát, ahonnan a zrt.-hez irányítottak.

Turi György polgármester így sem a fejlesztés tervezett helyszínéről, sem a befektetőkről nem tudott nyilatkozni. Annyit jegyzett meg, hogy várják, végre történjék valami a 2011-ben megígért fejlesztéssel kapcsolatban.

http://www.kisalfold.hu/

A Tiszántúlon, a Köröstől északra, továbbá Kaposvár környékén negyedik fokú (sötétbordó színnel jelölt) a riasztás. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) által közzétett, a parlagfű pollenkoncentrációja alapján készült térkép szerint a Dunántúl középső részén, valamint a Duna vonalát átlépve kelet felé egyre szélesedő sávban van harmadfokú (bordó) riasztás. Nyugat-Magyarországon és az Északi-középhegységben javult a parlagfűhelyzet. Azokban a térségekben elsőfokú (cinóberpiros) a riasztás. Szombathely térségében, a Dunakanyarban és a Mátrában még enyhébb, a figyelmeztető (narancssárga) jelzésnek megfelelő szintű a parlagfű pollenkoncentrációja.

Az OKI aerobiológiai monitorozási osztálya a múlt héten mérte a legmagasabb parlagfű pollenkoncentrációt a levegőben. Az allergiásoknak arra kell számítaniuk, hogy ezen a héten még megmaradnak tüneteik, igazi enyhülésre pedig októbertől számíthatnak. Az ÁNTSZ ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az OKI előrejelzése szerint az idei parlagfűpollen-szezon lefutása enyhébb lesz a sokéves átlagnál. A parlagfűtérkép a szezonban hetente frissül a http://oki.antsz.hu/ és a www.facebook.com/tisztiorvos oldalon. A térkép a pollenkoncentráció adott hétre jellemző, becsült országos eloszlásáról ad tájékoztatást. Ennek egészségügyi szempontú megítéléséhez a riasztási kategóriák szín szerinti besorolása szolgál támpontul. Az ÁNTSZ felhívta a figyelmet, hogy a grafikus ábrázolás egy-egy térség átlagos pollenhelyzetének megítéléséhez ad viszonyítási alapot, de egy-egy parlagfüves terület mellett elsétálva a megadott jelzés szerinti egészségügyi terhelés többszöröse érheti a szervezetet.

Azt írták, a múlt héten a Balatontól délre, a Somogyi-dombság, valamint a Mezőföld, továbbá a Duna vonalát átlépve a Kiskunság nagyobb részén összefüggően és az ország keleti határszakasza mentén is elérte a parlagfű pollenkoncentrációja a légköbméterenkénti 30-49 pollenszemet. Ezért az Országos Környezetegészségügyi Intézet ezekre a tájakra elsőfokú, piros riasztást adott ki. A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer térképén piros színnel jelölték többek között az ország keleti határvonalát, beleértve olyan nagyvárosokat, mint Nyíregyháza, Debrecen és Békéscsaba, továbbá nyugaton Székesfehérvár, Kecskemét, Kaposvár és Szekszárd térségét.

Emellett az ország túlnyomó részén figyelmeztető (narancs színű) jelzés van érvényben, ez alól csak a Visegrádi-hegység és a Börzsöny, valamint a Villányi-hegység térsége kivétel. A parlagfű pollenkoncentrációja várhatóan a következő napokban, hetekben emelkedni fog, az arra érzékenyek készüljenek fel tüneteik erősödésére – figyelmeztetett az ÁNTSZ. A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer térképe a szezonban hetente frissül és elérhető: a http://oki.antsz.hu/ címen, valamint a www.facebook.com/tisztiorvos oldalon. A térkép az Ambrosia pollenkoncentrációjának adott hétre jellemző, becsült országos eloszlásáról ad tájékoztatást, míg ennek egészségügyi szempontú megítéléséhez a riasztási kategóriák szín szerinti besorolása szolgál támpontul. Az ÁNTSZ felhívta a figyelmet, hogy a grafikus ábrázolás egy-egy térség átlagos pollenhelyzetének megítéléséhez ad viszonyítási alapot, azonban egy parlagfüves terület mellett elsétálva a megadott jelzés szerinti egészségügyi terhelés többszöröse érheti a szervezetet.

Budapest, 2013. június 10. – Ma megkezdi magyarországi bemutatkozó körútját a sűrített földgázzal (CNG) közlekedő IVECO Citelis. A szóló kivitelű, városi kialakítású autóbuszt először Sopronban, majd Kaposvárott, Pécsett, Miskolcon és végül Budapesten próbálhatja ki az utazóközönség júniusban. „A rendkívül alacsony károsanyag-kibocsátással rendelkező CNG-üzemű jármű hazai tesztje példa nélküli esemény, mely rendkívül széleskörű összefogásnak köszönhetően valósulhat meg.” – jegyezte meg Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke.

A 12 méter hosszú, teljes mértékben alacsonypadlós, háromajtós autóbusz hajtásáról 210 lőerős, hathengeres földgázmotor gondoskodik, mely az érvényben lévő Euro 5-ön túl az EEV környezetvédelmi kibocsátási normáknak is megfelel. Mindamellett a jövő évtől életbe lépő, a korábbiaknál jóval szigorúbb Euro 6-os határértékek teljesítésére is készen áll. A motor működéséhez szükséges – névlegesen 200 bar-os nyomásra sűrített – földgáz tárolására nyolc darab, összesen 1240 liter térfogatú, rendkívül erős kompozit szerkezetű gáztartály helyeztek el az autóbusz tetején. Az alternatív üzemmód ellenére a Citelis utasbefogadó-képessége nem csökkent, így összesen 110 személy szállítására alkalmas, melyből 26 ülőhely áll az utasok rendelkezésre. A második ajtónál kialakított peronon lehetőség van babakocsival és kerekesszékkel közlekedők utazására is, le- és felszállásukat pedig mechanikusan, vagy akár elektronikusan működtethető rámpa segíti. Az utastér szellőzéséről légkondicionáló, valamint tágas, elhúzható oldalablakok gondoskodnak.

Országos tesztkörút
Az IVECO-hoz tartozó, a közelmúltig Irisbus néven, a csehországi Vysoké Myto-ban készülő Citelis -típuscsaládhoz tartozó tesztbusza ma állt forgalomba a Kisalföld Volánnál. Az autóbuszt június 12-ig próbálhatja ki az utazóközönség Sopronban, ezt követően pedig Kaposvárott, Pécsett, és Miskolcon vendégeskedik, országos körútját Budapesten zárja.

Az autóbusz magyarországi tesztjének megszervezését a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület végezte, melynek tagjai nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy zavartalan legyen a jármű hazai üzemanyag-ellátása. Magyarország ugyanis még jelentős lemaradásban van a megfelelő CNG-töltőinfrastruktúra kiépítése terén, mely hátráltatja a gázüzemű hajtás szélesebb körben való elterjedését.

Az Italcamion Kereskedelmi Kft.-hez érkező bemutató jármű üzemanyag ellátásáról a BRC töltőtechnológiája gondoskodik, amelyet az importőr BR.CAR Kft. bocsát rendelkezésre a teszt időtartama alatt. Az üzemanyagot pedig az út során a GDF-Suez és a Főgáz-CNG Kft. biztosítja a járműhöz. A roadshow helyszíneiben az önkormányzatokkal a fenntartható közlekedés megteremtéséért elkötelezett ÖKO flotta állapodott meg.

Gázüzemű autóbuszokkal a szmog ellen
A magyarországi teszt alkalmából a hazai nagyvárosok közlekedési szolgáltatói első kézből szerezhetnek tapasztalatokat a gázhajtás költséghatékonyságáról, az utasok pedig közvetlenül a mindennapi forgalomban ismerkedhetnek meg a jármű különösen tiszta és csendes üzemmódjával. Napjainkban az óriási zajjal és a szmoggal küszködő nagyvárosokban kiemelten fontos lehet a gázüzemű járművek forgalomba állítása. A CNG-technológia egyre előnyösebb üzemeltetési költség mellett kínál a tüdő, és más légzőszervi rákbetegség kialakulásáért, továbbá a szív és érrendszeri megbetegedésekből fakadó időelőtti elhalálozásokért felelős szilárd-részecske kibocsátás-mentes üzemet. A gázüzemű járművek további előnye az 5-6 decibellel csendesebb motortechnológia, melynek köszönhetően harmadakkora zajterheléssel bírnak, mint a hagyományos üzemű autóbuszok.

A környezetbarát üzemanyagokkal hajtott járművek jelentős mértékben hozzájárulnak a szmog kialakulásáért felelős nitrogéndioxidok csökkentéséhez. A dízelmotorok ugrásszerűen megnövekedett és rendkívül agresszív üvegházhatású nitrogén-dioxid kibocsátásával szemben óriási előnyt kínál a földgáz és a biogáz-hajtás, amely a megújuló forrásból készülő üzemanyagoknak és a már kipróbált technológiának köszönhetően minimális hatással bír a globális felmelegedésre. „A minden téren előremutató jármű- és üzemanyag technológia megismertetése és elfogadtatása részünkről nem csupán öncélú iparági törekvés, hanem társadalmi felelősségvállalásunk része is az ultra alacsony emisszióval rendelkező járművek elterjesztése.” – jegyezte meg Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke.

Állami forrás CNG buszokra
Az MGKKE törekvései egybevágnak a kormányzati elképzelésekkel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ugyanis év elején 1,6 milliárd forintot különített el, hogy támogassa a közlekedési társaságokat gázüzemű autóbuszok beszerzéseiben. Az elnyerhető összeg a szóló kivitelű járműveknél darabonként maximum 18 millió forint, míg csuklós változatoknál legfeljebb 24 millió forint lehet. „Magyarországon jelenleg körülbelül 50 darab CNG hajtású busz közlekedik, a támogatás révén ez a szám három-négyszeresére emelkedhet körülbelül egy év alatt.” – hívta fel a figyelmet a Klaszter elnöke.

Országszerte 278 oktatási intézményből, mintegy 62 000 óvodás és iskolás gyűjtötte szelektíven a tejes és gyümölcsleves dobozokat a 2012-2013-as tanévben. Az idén összegyűjtött csaknem 4 millió doboz majdnem 30 százalékkal múlta felül a tavalyi program eredményét – olvasható az egyesülés MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Az IKSZ harmadik alkalommal hirdette meg óvodáknak és iskoláknak egész tanéves italoskarton-gyűjtő programját Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Esztergomban, Gödöllőn és környékén, Kaposváron, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Siófokon, Szegeden és környékén, Székesfehérváron, Tatabányán, Tiszafüreden, valamint Veszprémben.

A három tanév alatt eddig összesen 246 tonna italos kartondobozt gyűjtöttek össze a résztvevők. Az intézményeket az összegyűjtött mennyiséggel arányosan emelkedő díjazásban részesítette az IKSZ, és ezen felül minden tonna után plusz 100 ezer forintot is kaptak. Az összegyűjtött 125 tonna doboz 94 tonna újrapapír előállításához elegendő, amelyből akár 600 ezer darab iskolai füzet is készülhet. Magyarországon a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított tejes és gyümölcsleves kartondobozok aránya jelenleg 21 százalék, az IKSZ célja, hogy 2020-ig 50 százalékra emelkedjen ez az arány. A program részleteiről a http://www.iksznet.hu/gyujtes oldalon lehet olvasni.

Az internetes utastájékoztatás kialakítása a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt.-nél című munkát – egyedüli ajánlattevőként – nettó 398,5 millió forintos ajánlattal nyerte a T-Systems. A tender másik részére – amely a diszpécseriroda kiegészítő eszközeinek beszerzése volt – egy ajánlat sem érkezett. A döntés még december 18-án született, de csak most jelent meg az értesítőben. Répás Orsolya, a kaposvári önkormányzat sajtóreferense a projekttel kapcsolatban azt közölte az MTI-vel, hogy a kilencven százalékos támogatottságot élvező uniós projekt idei megvalósulásával egyebek között a buszok fedélzetén elhelyezett utastájékoztató kijelzőkön juthatnak majd fontos járatinformációkkhoz az utasok, és ingyenes wifi is lesz a járatokon. A fedélzeti vizuális tájékoztatást akusztikus elemekkel is kiegészítik, a fogyatékkal élőknek és az időseknek nyújtva ezzel segítséget. A dinamikus utastájékoztató rendszer keretében 41 buszmegállóban napelemes, az autóbuszállomáson pedig két nagyméretű elektronikus tájékoztató táblát helyeznek el, amelyek informálnak például a járatok indulási és érkezési időpontjairól, az átszállási lehetőségekről. A GPS-koordináták alapján a táblákon látható lesz az is, hány percet kell várni egy-egy adott busz érkezéséig. A komplex rendszer jelzi az alacsonypadlós járművek érkezését is, amely a mozgáskorlátozottaknak, időseknek és a babakocsival utazóknak lehet fontos információ.

A fejlesztések révén a forgalomirányítók nyomon követhetik a járatok helyzetét a térképen, adatokat kaphatnak a jármű állapotáról, és szükség esetén kapcsolatba léphetnek a járművezetővel. A buszok helyzete az interneten is követhetővé válik. Összességében a cég 40 buszból álló járműparkja hatékonyabban működhet, jobb lesz a kiszolgálás, a kiszámítható és pontos menetrendtől pedig azt várják, hogy növeli a tömegközlekedést igénybevevők számát. Kaposvár egy másik projektje révén megállókat, autóbuszöblöket, várókat és kerékpártámaszokat létesítenek, így a somogyi megyeszékhely összesen 571 millió forintot fordíthat közlekedésfejlesztési programjára.