Budapest kulturális életét, a főváros fesztiváljainak és az előadó-művészeti terület fejlesztésének lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói – Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója – szombaton Budapesten. A beszélgetésen részt vett az MPEE elnöke, Balog Zoltán is.

A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. “Ha nem tudunk azoban úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat” – hangsúlyozta a rendezvény házigazdája.

“Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése” – értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat – így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését – sikerült véghez vinni, “de történhetett volna több is”.

A kultúráért felelős tárcát is irányító emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére.

Kérdésre válaszolva Balog Zoltán kifejtette, számos kritika érte a köznevelés rendszerének átalakítását, de így egy fenntartója lett az összes iskolának, és immár meg lehet szervezni, hogy minden magyar iskolás évente legalább egyszer eljusson színházba, hangversenyre, nyolc év alatt pedig egy határon túli magyar településre is.

“A nagy harc majd csak most következik, amikor olyan tankönyveket akarunk, amelyek megfelelnek a Nemzeti Alaptantervnek” – jegyezte meg.

(Forrás: MTI, fotó: MTI / Kallos Bea)

A tehetség nem érdem, hanem adomány, a szellemi elithez tartozni felelősség – mondta az emberi erőforrások minisztere azon a keddi konferencián, amelyet Tudomány, kultúra, hagyomány: 200 éve született Eötvös József címmel tartanak az ELTE Eötvös József Collegiumban.

Balog Zoltán megnyitóbeszédében Eötvös Józsefről, a tudósról emlékezett meg, aki kényszerből lett politikussá. “Azt is mondhatnánk, hogy Eötvös József annak az értelmiséginek az ősképe, aki tudásával a közösséget szolgálja, de közben sohasem vesztette el belső szabadságát” – fogalmazott a miniszter.

“A szellem szabadon szolgál” – idézte az Eötvös Collegium egykori jelmondatát Balog Zoltán, aki hangsúlyozta: az igazi értelmiségi vállalja a küldetést, amire elhivatott. “Ez a kollégium Magyarország történelmében, a magyar tudomány, a magyar tehetséggondozás történetében igen fontos lapokat írt” – méltatta az Eötvös József Collegiumban folyó munkát a miniszter.

(Szöveg: MTI, fotó: Kormány.hu)

Polgári erények nélkül, amelyek a 19-20. században a műszaki értelmiséget is jellemezték, nincs magyar felsőoktatás, és Magyarországnak sincs jövője – mondta tanévnyitó ünnepi beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

A miniszter hangsúlyozta, a felsőoktatás bonyolult rendszerének átalakítása nem várathatott magára. Ez az egyetemek és a hallgatók, valamint a minőségi felsőoktatás érdekeit szolgálja – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mennyiségi oktatásból a minőségi felé “terelték” az egyetemeket.

Balog Zoltán szerint a jövő kulcsa, hogy a tradíció és modernség találkozzon és organikus egészet képezzen. A BME falai között 232 évnyi műszaki oktatási tapasztalat halmozódott fel, amelyet átadnak a most első alkalommal jelen lévő elsőéves műszaki egyetemistáknak is – mondta a miniszter.

Megfogalmazása szerint a kultúra és a technika együtt jelenti a jövő útját, ugyanakkor ezek rossz értelmezésekor van arra példa, hogy a puszta tudás “egyfajta technokratizmussá” válik, és az is előfordulhat, hogy “dilettáns relativizmusba” torkollik, pedig “a 21. században az archaizáló dilettantizmusra sincs szükség”.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Műegyetem “zseniket adott a világnak”, ugyanakkor meglátása szerint önmagából a hagyományból nem tud az ország megélni, mert folyamatosan meg kell tartani azt, ami a világ élvonalába emelte. “Ha nem számoljuk fel azt az örökséget, amely nemlétbe taszíthat felsőoktatási intézményeket, akkor azt sem várhatjuk el, hogy az élvonalban maradjunk” – jegyezte meg.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta megduplázták a felvettek létszámát a műszaki, természettudományi képzésben. Hangsúlyozta: a magas hozzáadott értékű ipar fejlesztésében szükség van a hazai természettudományos és műszaki képzés megerősítésére intézményi oldalon is. Mivel a felsőoktatásba felvettek 40 százalékának nem sikerül megszerezniük a diplomát a képzési időn belül, ezért sokat kell tenni annak érdekében, hogy minél jobban csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken – tette hozzá. Felidézte, hogy az idén hat egyetemet minősítettek kutatóegyetemmé, ezek közé tartozik a BME is.

A miniszter szólt arról is, hogy olyan felsőoktatást kell létrehozni, ahol elsősorban a jó teljesítmény számít, ezért meg kell állítani azt a folyamatot, hogy azokat az intézményeket, amelyek jól gazdálkodtak, hátrány érje azokhoz képest, amelyek esetleg nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott javakkal.

(Szöveg és Fotó: MTI)

A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére és előmeneteli rendszere között – emelte ki az emberi erőforrások minisztere a köznevelési törvény módosítását ismertetve hétfőn a parlamentben.

Balog Zoltán elmondta, hogy az indítvánnyal átfogó és a felelősségi viszonyokat egyértelműen rendező törvény részeként határozhatnak a béremelésről, amelynek része ugyanakkor az új típusú munkabeosztás és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ezzel párhuzamosan megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

A miniszter hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A béremeléssel járó átalakítások költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.

Balog Zoltán kifejtette: a 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent, majd jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek – fűzte hozzá.

A miniszter kiemelte azt is, hogy a változások nem csak a pedagógusokat érintik, hanem 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.

Az indítvány lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők, és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.

Balog Zoltán szólt még arról is, hogy a Klebelsberg Ösztöndíj elindításával szeretnék segíteni a pályára készülőket. Ezeket a juttatásokat nem kell visszafizetni, ugyanakkor megélhetést jelentenek a tanulmányi időszak alatt. Kiemelte, hogy az ösztöndíj meghirdetésének már az idei felvételi rendszerben érezhető volt a hatása, és éppen a hiányszakokon emelkedett a jelentkezők aránya

Végül Balog Zoltán összegzése szerint az életpálya megteremtése régi – tulajdonképpen a rendszerváltás óta – adóssága a kormányoknak, és régi vágya azoknak, akik a közszolgálatban dolgoznak. Szerinte a korábbi béremelési kísérletek azért mondtak csődöt, mert nem rendeltek hozzá megfelelő minősítési rendszert, és mert azok terhét minden költségvetési fedezet nélkül áthárították az önkormányzatokra.

Az emberi erőforrások minisztere a mai napon megtartott évadnyitó társulati ülésen arról beszélt a budapesti Nemzeti Színházban, hogy a társulat nehéz feladat előtt áll, amelynek teljesítéséhez a kulturális kormányzat minden szükséges segítséget meg fog adni.

“Feladatuk lényege, hogy olyan színházat műveljenek, amely méltó a nemzeti színház megnevezésre” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a legfontosabb ezen belül az, hogy annak a mércének, amelyet művészi hitvallásuk jelent, megfelelnek-e.

A miniszter beszédét követően Vidnyánszky Attila, a színház új vezetője elmondta: a nyitóelőadás szeptember 27-én Tamási Áron Vitéz lélek című darabja lesz, amely az újrakezdésről szól. A színház előadásaira szóló jegyeket augusztus 26-án kezdik el árulni.

(Szöveg: MTI, Fotó: Kormány.hu)